Gyermekedért bármeddig élsz,
aggódni fogsz, szüntelen,
Kicsi, nagy, vagy felnőtt legyen,
Hétköznapon, ünnepen.
Nem csitul az érzés bizony,
Nem változik semmi sem
Az idő ahogy lassan halad
Ez már marad úgy hiszem.
Örökre a fiad marad,
Vagy édes, pici kislányod,
Az, hogy ő megszületett,
Soha, soha nembánod.
Szülő vagy s ő gyermeked,
Ez így marad már örökre,
Testedben, ha már nem is leszel,
Őrködhetsz majd fölötte.
(Pintér Tibor)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése