Álmodom az életem,
Álmodom hogy létezem.
Álmodom hogy alszom éjjel,
Álmodom a hajnalfénnyel.
Álmodom a reggelt frissen,
Asztalomon édes kinccsel.
Langyos tejet, s benne mézet,
Nagymamám mit rég készített.
Álmodom ahogy meglátlak,
Szólok hozzád és hallgatlak;
Bársony hangod szövi át lelkem,
Tudom jól elvesztem, végem ...
Álmodom a mosoly dalát
Ajkaidnak lágy vonalát,
Szemed röpke pillantását,
Éji bogár fényes táncát !
Álmodom ? Vagy ébren vagyok ?
Kérdezem, és elhallgatok -
szavam akad, szárad torkom,
Szívem hangját szinte hallom ...
Álmodom, mert álmodni jó,
Ifjúságom messzi hajó ...
De szívem újra ifjú titán,
Feltámadt és élni kíván ...!
(Tóth József)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése