Lassan búcsút int a nyár

Lassan búcsút int a nyár, elsárgult leveiket lehullatják a fák. 

Villanydrótokon már fecskék sorakoznak,
fiókáikat felkészítve a hosszú útra.
Néha még látom a fészkén a gólyát,ő is útra készen áll már.
Elkezdődött a szüret, szőlőnek mézédes illata járja át a vidéket.
Az ember amerre jár, érzi az ősz közelgő bús illatát.
Nyoma veszik lassan a tarka, virágos rétnek, 
a vándor madarak is haza térnek.
De jókedvünk, mégis itt maradt a csodaszép nyárból,
csak a virágok hervadnak el, mit szívünk úgy hiányol.
(Katlan Imre)