Társam

Társam

Nem voltam én sem mindig fáradt hangulatban.
Évek óta élek egymagamban.

Sok, mi a vállamat nyomja,
csak mormolom a bent maradt szavakat.

Évekig csak hallgattam,
a csendben, csak úgy egymagam.
Minden hamis szó bennem él még.

Egyetlen társam a magány,
féltékeny s bősz,
nem tűr sem átutazót, sem szimpla látogatót.

Gyümölcsei immár bennem rejlenek,
s nem hagyja hogy a szavakat
a nagyvilág felé kitárjam.

(Kalocsai Lilla)