Köszönöm, hogy nem én voltam.

Kisfiam esti imája 

 

Uram, láttam ma egy embert,
a vak koldus mellett elment
földi jókkal megrakottan
-köszönöm, hogy nem én voltam.

Uram, láttam ma egy árvát,
nem oda ment, ahol várták
s kifordult a kapun szótlan
-köszönöm, hogy nem én voltam.

Uram, ma egy kis virágon
ott mélyült, egy néma lábnyom...
vad-gyötörten ráhajoltam...
-köszönöm, hogy nem én voltam.

Uram, ma egy kis bogárka
lehullott az út porába.
Szálló szárnya szétbomoltan...
-köszönöm, hogy nem én voltam. 

(Varga Lajos)